Elkeseredetten lebaktattam a konyhába. Nem örültem, hogy nem találtam meg, de biztos voltam benne, hogy pár perc és eszembe jut. Elvégre néhány perce még tudtam... A szüleim elmentek a ,,dolgukra," én pedig, hogy hű maradjak szokásaimhoz, a konyhapultot támasztottam, miközben azt lestem Lucy, hogy készíti az ebédet.
Lucy a házvezetőnőnk volt. 2o-as éveiben járó, fiatal nő. Szerettem vele beszélgetni. Közvetlen természete és kedvessége nagyon szimpatikussá tette. Úgy tekintettem rá, mint a barátnőmre. Sokat nevettünk együtt, amikor szabad ideje volt. Mindig attól tartottam a főnök-beosztott viszony, majd mindent tönkre tesz köztünk, de ez szerencsére nem játszott szerepet. Külsőleg nem volt egy szépség, de csinos volt. Arányos testalkata, szép vékony dereka és nőies idomai igazán vonzóvá tették. Bájos arcát vörös hajzuhataga koronázta meg, amit általában kontyba tűzött.
- Mi a baj Jena? - zökkentett ki gondolatvilágomból.
- Amikor jöttünk haza a ,,kellemes" bevásárlásból, láttam egy táblát, amin egy furcsa állat volt. Érdekelt volna, hogy mi volt az, de ezt már úgy sem fogom megtudni, szóval mindegy.
- Egy kék színű macskaféle?
- Igen, olyan! Talán tudod mi lehetett? - csillant fel a szemem a jó hír hallatán.
- Egy kék tigris, ami beszélni is tud... Ma már lehet ilyet venni is... persze horribilis áron! Te tényleg nem hallottál erről??? Ez a legnagyobb szám mostanság! Az internetes órát is felülmúlja. - kacsintott barátnőm.
- Tényleg? Mást nem tudsz róla? Hát azt tudtam, hogy jó szemem van az ilyesmihez, de ez meglepett. Nem is hallottam még erről. A cég neve nem rémlik esetleg?
- Rémleni nem rémlik. - válaszolta Lucy.
- Jajj, ne már... - sóhajtoztam.
- De a papír megvan! Egy áruházban nyomták a kezembe, én nem sok hasznát veszem... Ha kell neked adom! - mosolygott, mint a vadalma.
- Pffú! Király! Te vagy a legjobb! Ide adod légyszi? - ugrottam barátnőm nyakába.
- Bocsi, most dolgozom, de az előszobában, a táskámban megtalálod!
A szívem gyorsan kalapált az izgalomtól. Mindig is lekötött a tudomány, de ez... számomra valami fantasztikus dolog volt. Egy ilyen lény pótolhatná az állathiányom, és társaságot is nyújtana.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése